25 October 2013

242. Halloween Week - Day 1.

Végre elérkezett ez a hét! Pár hete feltettem azt a kérdést, hogy mit szólnátok ahhoz, ha lenne pár nap, amikor csak ilyen manikűrökkel bombázlak titeket. Mivel sokatoknak tetszett, így hatalmas lelkesedéssel vágtam bele. Ötleteltem, képeket készítettem, megterveztem a blogom kinézetét (Hogy tetszik? :D), sőt még új vízjelet is készítettem. Rettenetesen izgultam/izgulok, igyekszem minden manikűrt valamivel különlegesebbé tenni, és valami extrát belevinni. De akkor induljunk el ezen az ijesztő, sötét ösvényen! 

Halloween Week - Day 1.


Mi ez az ünnep? Nyilván sokatoknak nem kell bemutatnom, bárki meg tudja keresni, és oldalakat olvasni arról, honnan is ered ez a "hagyomány". Röviden azért mégis említést tennék róla, hátha valaki elolvassa. :D Ez a kísértetek, boszorkányok, szellemek, rémségek napja, amikor a mendemondák szerint a gonosz, rossz lelkek ezen a napon látogatták meg a földet. 
Eredendően ez egy kelta ünnep, sokáig az angolszász földeken tartották meg október 31. éjszakáján, ezt samhai-nak nevezték, amely a kelta halálisten, Crom Cruach kultuszából indult. Később már keveredett a rómaiak ünnepével, amikor a holtak előtt tisztelegtek, ilyenkor űzték ki a halottak rossz szellemeit. Azonban még mindig az az elmélet élt, hogy ilyenkor jönnek a gonoszak, így kötelességüknek érezték az állat-, sőt az emberáldozatokat is, hátha így nyugalomra lelnek és hogy megkönnyítsék vándorlásukat. De akkor honnan is jött ez a név? Elvégre itt halálistenekről, holtakról van szó. Írországban erre az estére tették a mindenszentek éjszakáját, amit All Hallow's Eve-nek neveztek el. Ebből már nem nehéz kikövetkeztetni. :)
Térjünk vissza napjainkba, ahol viszont már egészen más lett fontos ezen a napon. Mindenki felölti leggusztustalanabb,  legfélelmetesebb, legijesztőbb öltözetét, és felkarolja az éjszakát. Amerikában a kisgyerekek is ugyan így tesznek, és házról házra járkálnak "Trick or Treat?" jeligével, ami annyit takar: Csíny vagy cukorka? Ezt szívesen fogadnám Európában is, én biztosan egy olyan kisgyereknek öltöznék (méretemből adódóan nem lesz nehéz), aki valaminek beöltözött, és kunyerbálja a téli hájra valót. :D

Első alkalomra a legnagyobb szimbólummal készültem. Mindenkinek ez ugrik be elsőnek, ha meghallja a Halloween szót. Ez pedig a töklámpás. Íme az én verzióm:




Jöjjön ismét egy kis esti mese, hogy honnan származik a töklámpás. Ismét utazzunk el az ősi Írországba, ugyanis ez a legenda innen ered. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy rettentő részeges szegény ember, akit Jack O'Lantem-nek hívtak. Szokásos napi tevékenységét folytatta, azaz a sárga földig itta magát, amikor megjelent nála az ördög. egy pillanatig azt hitte megint csak alkoholból származó bűzös köd lepte el elméjét, de rögvest rájött, most nem erről van szó. Hosszasan meredtek egymásra, míg az ördög kacér kis mosollyal így szólt:
- Hé, Jack gyere velem a pokolba, meglátod, tökéletes életed lesz ott. Ha nem hiszed, gyere, és igyunk meg egy italt, elmesélem.
Jack gondolta magában, mi lehet annyira jó a pokolban, nem fog ő oda menni, így inkább egy kis csínyt eszelt ki az ördögnek.
- Mielőtt bárhova is mennénk, kérlek szed le nekem azt az almát onnan a magasból, sajnos én már nem érem el. - mondta Jack.
Azzal az ördög felpattant, gyorsan ugrott a részeges is, és egy keresztet rajzolt a fára, mivel tudta, hogy ettől félni fog a látogatója. Reményei beigazolódtak, és a kis pokolfajzat nem volt képes lemászni onnan. Hosszas egyezkedés után azonban sikerült dűlőre jutniuk. Az ördög visszament oda, ahová való, Jack pedig élvezte az életét, amit további ivászattal ünnepelt meg és boldogan élt, amíg meg nem halt... Mert utána már csak szenvedett. A lelke két világ közé szorult. A mennybe sem engedték be, mert egy iszákos senkiházi volt, az ördög pedig annyira megsértődött, hogy nem fogadta be a pokolba. Végül Jack könyörgött, hogy csak egy kis fényt had kapjon, hogy visszataláljon az élők világába. Az ördög megszánta, és hozzádobott egy égő fadarabot. Jack ezt beletette a gondosan előkészített takarmányrépa lámpásába, amit a saját kis lelkének készített. Azóta is itt keresi a megnyugvást...

Íme a legenda saját mini mesében előadva. :) Később a répát felváltotta a sokkal könnyebben faragható tök. A lámpásokban gyertyák égnek, így egy kis csavart is vittem a dologba, és feldobtam a manikűrömet egy kis extrával. Nem állítom, hogy fájdalommentes, bár én sokkal rosszabbra számítottam. 



Fogtam egy ecsetet, amit belemártottam a forró viaszba, és azzal építettem ki az ujjaim végét. Remélem nektek is legalább annyira tetszik, mint nekem. :) 
Ma estére ennyi volt a kis történelem óra, holnapra egy újabb alkotással készülök nektek.
A történetek nagy részének forrása: Wikipédia.

Mi a véleményetek erről a manikűrről? Szeretitek Halloween ünnepét?



Maria


Facebook   |   ASK.FM   |   Bloglovin   |   Pinterest



12 comments:

  1. Nagyon ötletes, köszi hozzá a történetet!!

    ReplyDelete
  2. nagyon klassz manikűr lett <3

    ReplyDelete
  3. annyira jó lett <3 várom a többi manit is, és a sztorik is nagyon érdekesek voltak, a töklámpásosat nem ismertem eddig. :)

    ReplyDelete
  4. Aranyos lett! :) A forró viasz miatt pedig egy hős vagy! :D

    ReplyDelete
  5. Nem ismertem ezt a sztorit, de tök jó! :D Meg a mani is <3

    ReplyDelete
  6. uuu nagyon tuti! az egész kinézet, meg minden! : )

    ReplyDelete
  7. Tök jó, átjött a hátborzongatás :D

    ReplyDelete
  8. nagyon jó lett, meg tényleg feldobták a történetek az egészet, a viasz pedig fantasztikus ötlet volt:D (én személy szerint imádom beledugni az ujjaimat a forró viaszba:DDD)

    ReplyDelete
  9. Audrey80: Köszönöm és igazán nincs mit! Örülök, hogy tetszett. :)

    Nail Judit: Köszönöm!

    Lora: Haha, köszi, remélem azok is tetszeni fognak ;)

    Moon Angel: Köszi! :D Mire a kezemig eljutott, már nem volt olyan fottó, így nem okozott se maradandó sérülést, se fájdalmat. :D

    Ingrid: :D Köszi! Igaz, kb ennyi halloween történetéhez. :D

    bree: Nagyon köszönöm!

    Zsozsó: Örülök, ez is egy cél volt. :D

    Panka: Köszi! Én is imádom! Kicsiként is sokat játszottam vele, lehet azért nem is volt annyira idegen, hogy az ujjaimra vigyem.

    Manna: Köszi!

    ReplyDelete
  10. Cukik lettek a tökfejek :)

    ReplyDelete
  11. Tavalyelőtt készítettem én is hasonló tökös manit, de a te viaszos változatod jobban sikerült. :D

    ReplyDelete